Na, tudatlanoknak most jön a beszámolóm:$
Szóval, az egész akkor kezdődött, amikor anyukám és Míri anyukája egy helyen dolgozott, a Mango-ban. Akkor ismerkedtek meg. Aztán elváltak útjaik, idő közben megszülettem én és Míra. Tudni kell, hogy apukám rendezvény szervező volt ebben az időben. Az egyik ilyen eseményen ott voltak Gabiék (anyu barátnőék) is. Találkoztak, beszélgettek, és azóta ilyen nagyon jóban vannak ők is. Ez kb. 11 évvel ezelőtt volt, amikor mi már 1 éves korunkban együtt játszottunk. Ha nem is 11, de 10 éve biztos, hogy ismerjük egymást, hiszen egy csomó kép bizonyítja, hogy mi már 3 évesen együtt szánkóztunk és arcfestésen voltunk. Régi szép idők. :$
Az évek során sokat találkoztunk. És hogy őszinte legyek, ettől a családtól volt a legnehezebb a búcsúzás. Az utolsó pillanatokban elmentünk egy órája. Még utoljára hülyültünk egyet, aztán menni kellett. Ott álltak mind az öten (Míra, Gabi, Miki, Zora és Márk) a házuk kapujában és integettek. Brrr. Az egyik legrosszabb érzés volt elhajtani onnan. Nem véletlen, hogy a sarokig bírtam. Onnantól zokogva sírni kezdtem. De össze kellett szednem magam.
Röviden ennyi lenne. Még később írok, de suliba kell mennem. :D <3
BOLDOG SZÜLINAPOT MÍRÁÁÁM <3
Angel Morgan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése