Nos igen, ez a hónap is gyorsan elrepült... Az utóbbi napokban azon kaptam magam, hogy nektek még nem is írtam bejegyzést, valamint Magyarországon most kezdett el szakadni a hó... Még szerencse, hogy elkerültük ezt az időt. Tényleg, még erről sem meséltem. Hát akkor szép sorjában...
Január 9. - 14. : Hazalátogatás
Mint mindig, egy idő után eljön az idő, amikor kezd honvágyad lenni, úgy érzed semmi sem jó és vissza akarsz menni a régi, megszokott környezetedbe. Így esett ez meg velem is. Szinte minden nap anyukámat azzal zaklattam, hogy mikor megyünk haza. Erre a legutolsó tanítási napon, december 20-án délután otthon besétáltam anyuék szobájába, és azzal fogadott, hogy most vett jegyeket Magyarországra. Majd kicsattantam az örömtől.
Az első napom ott nagyon fárasztó volt. Reggel négy órakor keltünk, hétkor ment a gépünk, tizenegykor leszállt, onnan elmentünk anyu barátnőékhez, aztán négyre mentünk a Népligetbe, onnan még két óra buszút le Balatonra. Aztán még egy fél óra kocsikázás. Mondanom se kell, hogy hullák voltunk aznap öcsémmel. 2 napot tartózkodtunk Balcsin, aztán vissza megint Budapestre. Aztán ott aludtunk a legjobb barátnőimnél, másnap a dédnagymamám nyolcvanadik szülinapjára mentünk. Hétfőn pedig visszalátogattam a régi iskolámba.
Nagyon fura volt visszamenni. Ismerős épület, termek, emberek... De valahogy mégis minden más volt.
Ettől függetlenül mindenki nagyon kedves volt, és jó érzés volt találkozni azokkal, akik eddig a mindennapjaim részei voltak. Tisztelet a kivételnek.
Délután barátnőmhöz mentem, aztán forrócsokizni végül egy másik barátnőmhöz. Hosszú és fáradalmas nap volt, de megérte. Másnap délután ment a gépünk.
Rájöttem, hogy a legrosszabb dolog a költözésben nem is az, hogy itt kell hagynod az eddigi életed... Hanem ha elmész az új otthonodba, nem érzed azt, hogy otthon vagy, és ha visszamész a régibe, akkor sem. Ez a 'nem tartozom még sehova sem' dolog kicsit lehervaszt, de el kell fogadni, majd meg fog változni.
Január 14. - 31.
Semmi érdemre való, suliban hajtunk ezerrel. Ja, de mégis.
A napokban kaptam egy levelet a gimitől. Tudjátok, jövőre oda fogok járni. Az állt benne, hogy szerdán szeretettel várnak egy megbeszélésre minden szülőt és diákot. Ami ugyebár kihagyhatatlan számomra. Ezek mellett a belépő felmérés március 6-án lesz, amivel felmérik hogy mennyit tudunk. Azon a napon kérlek drukkoljatok nekem! :)
Ennyi.
Hamarosan visszajövök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése