Helló kedves olvasók!:)
Mint tudjátok, 5 nappal ezelőtt lezajlott a karácsony este, remélem mindenki szépeket kapott. Ez úton is BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK MINDENKINEK!:)
Ha nem haragszotok, akkor elmondanám, hogy én mit kaptam, és mi történt Karácsony estén. :)
December 24.
Reggel izgatottan ébredtem, mivel számítottam az egyik ajándékomra, és már nagyon vártam, hogy a szobámban tudhassam. Én már délelőtt tízkor teljes harci díszben álltam meg anyu előtt, aki éppen akkor kelt ki az ágyból teljesen kómásan, és egy hajnak nevezett szénakazallal a fején. Amikor meglátta, hogy én már ki voltam sminkelve (jó ízlésen belül, tehát csak egy kis szempillaspirál és bézs színű szemhéjfesték), a ruhámat is felvettem, a harisnyámba is beleszenvedtem magamat és még a hajamat is kivasaltam, csak merően nézett, pislogott kettőt, majd kikerülve engem egy szó nélkül bevonult a fürdőszobába. Látnotok kellett volna az arcát. Hahahah. :DD
Végül ő is összeszedte magát, ahogyan az öcsém, és anyu barátja is, szóval kezdődhetett a mi kis közös karácsonyozásunk. Az egész annyi volt, hogy kínok között végig kellett hallgatnunk egy karácsonyi dalt, majd fotózkodtunk, és megkaptuk a kis ajándékainkat. De komolyan, a nagyok a nagynénémék házában lettek elrejtve, úgyhogy tényleg csak nagyon apró dolgokat kaptunk itthon. Öcsém nyakkendőt, csokit meg egy inget, én pedig csokit és még egy-két ruhát. Amikor ezzel megvoltunk, gyalogolhattunk át a nagynénémékhez. Fél kettőkor megérkeztünk. Segíteni kellett még főzni, meg játszani az unokatestvéremmel. Négy órakor megjött a nagynéném férje is (dolgoznia kellett, itt Írországban a 24-ét nem ünneplik, de 25-én minden zárva van. Itt az az igazi karácsony, hogy pizsamában kibontják az ajándékokat és buliznak meg ünnepelnek egész nap.), szóval ő elkészült és kezdődhetett is a tradicionális Réger családi karácsony. Az egész annyit tesz, hogy sötét van a szobában, karácsonyi zene szól, mi énekelünk, csillagszórót tartunk a kezünkben két zeneszám erejéig. Az első mindig a Kiskarácsony, utána pedig Demjén Ferenc egyik legszomorúbb dalát kell meghallgatni, aminek most nem jut eszembe a pontos címe, de azt hiszem Gyertyák-nak hívják. Elnézést, nem szoktam sűrűn ezt a dalt hallgatni, elég évente egyszer. A nagynéném, nagymamám és anyukám általában sírnak, de ez idén szerencsére elmaradt, és csak néhány kósza könnycsepp jelent meg a szemükben.
A Réger család tradíciói között régebben nem szerepelt a nagy "Karácsonyi Fényképezkedés", de amióra létezik fényképezőgép, ez is be lett iktatva, még ajándék bontás előtt mindenkiről készül külön kép, vagy kiscsoportos kép, és végül egy nagy, amin mindenki rajta van az ott lévők közül. Miután ezzel megvoltunk, jöhettek az ajándékok. Idén az öcsém és az unokatesóm kapták a legnagyobb ajándékokat. Célzok itt méretre. A testvérem egy új BMX biciklit, a kis unokatesóm pedig egy nagy autót kapott, amibe bele tud ülni és furikázni körbe-körbe a házban. Még dudája is van, és köztudott, hogy Adrián imádja a gombokat.
Jó, azért valljuk be, én sem panaszkodhatok. Kaptam ügye a kis ajándékokat, meg egy életnagyságú Louis Tomlinson kartonfigurát, egy One Direction - This Is Us DVD-t, egy olyan plüssmacit, akire vártam egy hónapot, de most megkaptam, éééééés.... Megkaptam a nagypapám régi telefonját. Ami egy iPhone 3-as.
A családi hagyomány szerint az ajándékozás után van a nagy karácsonyi vacsora. Idén sem volt másképp, és idén is minden úgy volt, ahogy lenni szokott. A nagymamám főzött halászlevet, sütöttek anyukámmal és nagynénémmel sült halat, rántott húst és rántott sajtot. Az egészhez sült krumplit ettünk, valamint anyu isteni burgonya salátáját. De ennyit a kajáról, mert mindjárt éhes leszek... :)
Az én Karácsonyom nagyjából ennyi volt, remélem nektek is szép ajándékokat hozott a Jézuska, és jól éreztétek magatokat. Akár családi körben, akár barátokkal. :)
Hamarosan visszajövök, valószínűleg Szilveszterkor egy 2013-mat búcsúztató bejegyzéssel. Addig is vigyázzatok magatokra, és kellemes pihenést mindenkinek! :))
